A bő egy évtizedes kampányfogás igazán remekül hangzott, de amíg mi néhány százast spóroltunk havonta a számlánkon, most ennél jóval áremeléssel hozzák be az akkori adományozást a szolgáltatók. Főleg azok, amelyek már a kormány kezébe kerültek. Nem volt ingyen az adomány, most megfizetjük az árát többszörösen is.
A vízvezeték-hálózatok ugyanis szinte minden nagyobb településen egészen pocsék állapotba kerültek, ahogy azt a rengeteg szolnoki csőtörés is bizonyítja (ahogy más jászkunsági városokban is gyakori). Karban kellett volna tartani, csak…
Tíz év rezsicsökkentés alatt a magyarországi víziközmű hálózat katasztrofális állapotba került. Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke nemrég a Mérnök Újságnak adott interjúban (pdf) azt mondta, a hálózatba betáplált ivóvíznek ma már átlagosan több mint 20 százaléka elfolyik a csőtörések miatt. Vannak az országban olyan részek is, ahol 50 százalék a veszteség, ezeken a helyeken tehát kétszer annyi ivóvizet kell kitermelni, tisztítani és bepumpálni a rendszerbe, mint amennyit a fogyasztók igényelnek. A sok energiával előállított ivóvíz fele egyszerűen elfolyik, azaz talajvíz lesz belőle. 2013 és 2022 között a gerinccsatornában és az elosztó hálózatban az egy kilométerre jutó meghibásodások száma egyaránt majdnem a másfélszeresére emelkedett.
A 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés, vagyis árbefagyasztás egy sikeres politikai termék, amely mellett elszáguldott a gazdasági realitás: időközben minden költségelem megdrágult. Nemhogy fejlesztésre, de még karbantartásra sincs pénz már sok éve, a 38 magyar víziközmű cég pedig a csőd szélén áll.
A végső ütést az energiaárak emelkedése vitte be a rendszernek. Az ivóvíz előállítása nagyon energiaigényes folyamat, ezért a nagy drágulás után, 2023-ban már oda jutottunk, hogy a víziközmű cégek gyakorlatilag a bevételük felét rögtön el is utalták az energiaszolgáltatójuknak. A maradékból végképp semmit sem voltak már képesek kigazdálkodni.
Miután a helyzet tarthatatlanná vált, a kormány drasztikus áremelésről (valójában a szükséges korrekcióról) döntött, de csak úgy, hogy a lakosságnak nyíltan továbbra sem mutat meg semmit a problémából. A háztartások számára a rezsicsökkentés szent tehén maradt, az árbefagyasztás csak a cégeknek szűnt meg januártól. Nekik viszont brutális drágulással kell most szembenézniük, amikor február elején megérkeznek az első számlák.
A nem lakossági fogyasztóknak 2024-től köbméterenként 576 forintot kell fizetni a bejövő vízért, és 881 forintot a kimenő szennyvízért, ez összesen 1457 forint lesz. Ehhez jön az alapdíj, amely a nagyfogyasztóknál akár havi félmilliós-milliós tétel is lehet majd.
Az Energiaügyi Minisztérium megkeresésünkre adott válaszából az derül ki, hogy a bekötési vízmérő átfolyási átmérője alapján a bejövő víz havidíja 16 sávra osztva 841 és 609 ezer forint között lehet, a szennyvíznél pedig kettéválik a számítás:
- Amennyiben a cégnek nincs külön szennyvízmennyiség mérője, akkor a szennyvízért is ugyanannyit fizet, mint a bejövő vízért (vagyis a 841 és 609 ezer forint közötti összeg duplázódik)
- Amennyiben van külön szennyvízmérője, akkor az átfolyási átmérő szerint szintén 16 sáv alapján havi 1661 és 1,2 millió forint között lesz a díja.
Hogy ezek alapján hol mekkora lesz a drágulás, azt azért nem lehet általánosan megmondani, mert eddig országszerte nagyon eltérőek voltak a díjak, és ehhez képest jött be az új, mindenhol egységes 1457 forint, illetve az alapdíj új rendszere. A drágulás így nagyon sok mindentől függ, és egészen eltérő mértékű lehet.
A másik elem, az alapdíj eddig például Székesfehérváron, Pécsett, Veszprémben, Gyöngyösön vagy Komáromban nem is létezett. Győrben viszont épp ez az elem volt magas, ott majdnem 2000 forintot kellett fizetni. A példákból jól látszik, hogy a vízdíjak eddig egyáltalán nem voltak egységesek, de a szakértők, akikkel beszéltünk, egyaránt azt mondják,
olyan terület nem lesz az országban, ahol az új rendszer ne jelentene masszív áremelést.
Van azonban egy fontos kivétel. Magyarországon évente becslések szerint 3,6 milliárd köbméter vizet használnak fel, de ebből csak 600 millió köbméter folyik keresztül a közműhálózaton. A nagy vízfogyasztó cégek – például élelmiszeriparban, vegyiparban – jelentős részének ugyanis már régóta saját kútja és saját víztisztító telepe van, őket eddig sem érintette a víz- és szennyvízdíj, és most sem fogja.
Az új rendszerben a nem forgalomarányos díjat, vagyis az alapdíjat a közműcégek az állami tulajdonban lévő Nemzeti Vízművek Zrt-nek (NV) fogják továbbadni. Azért, mert az NV kezeli majd azt az alapot, amelyből a közműcégek pénzhez juthatnak, hogy működésük fenntartható legyen.
Az új szisztéma tehát egy központi pénzbegyűjtő és elosztó szereplőt hoz létre, az állami NV fogja kiegyenlíteni a rendszer országos különbségeit.
Az ugyanis nem a véletlen műve, hogy eddig akár minden településen is eltérő lehetett a vízdíj. Az ivóvíz előállításában és szállításában a helyi adottságok döntő tényezők, nem mindegy, hogy honnan, milyen előkészítés és tisztítás után kell elszállítani a vizet a fogyasztóhoz, milyen terepen keresztül és mekkora mennyiségben. A költségek egészen eltérőek lehetnek, ezért egészen tavaly év végéig körülbelül 4 ezer különböző díja volt a víznek Magyarországon, közel 50-szeres árkülönbségekkel. A 3200 településből kiindulva azonban elvileg akár 9600 különféle díj is létezhetett volna, ám ezt nyesi most le az állam egyetlen új forgalomarányos díjelemre, plusz a sávos alapdíjakra.
Így viszont forgalomarányosan ugyanakkora díj fog lecsapódni az egészen eltérő költségszerkezetű közműcégeknél, ezért állítják fel az NV alapját, hogy ezt az anomáliát a tervek szerint kisimítsa.
Egészen biztos, hogy egy ilyen óriási mértékű céges vízdíj emelés végfogyasztói áremelésekben is meg fog jelenni, a nyitott kérdés csak az, hogy az egyes iparágak mennyire tudják a költséget a lakosságra vagy az üzletfeleikre áthárítani. A magyar háztartások így közvetve, de szintén sokkszerűen fogják érzékelni azt, amit a rezsicsökkentéshez való eddigi görcsös ragaszkodás okozott. Eközben a lakossági vízdíj továbbra sem emelhető egyetlen forinttal sem, és a rezsicsökkentés érintetlensége továbbra is kommunikálható üzenet marad.
További részleteket a G7 cikkéből ismerhetünk meg.
